(Sorry, ma erre a szóra böktem rá a szótárban: kardvívás)
Voltak olyan időszakok az életemben, mikor elég lusta és pluszban bátortalan voltam, hogy terveimnek éljek. Ez az időszak volt az, mikor egyszerűbb volt elmenni takarítani, ami csak egy pár órát vett igénybe naponta, utána pedig lúzerként eljátszani, hogy el nem ismert festőművész vagyok.
A takarítással semmi gond, hisz ez is munka. Ráadásul voltak olyan helyeim, ahol inkább társalkodónőnek éreztem a szerepem, mint a tisztaság angyalának.
A kardvívásról nekem életem végéig a hatalmas terem felmosása és a Sport szelet fog eszembe jutni.
Ez a hely maga volt a borzalom. Bent a belvárosban, örökös por, mocsok, igénytelenség, borzalmasan kinéző helyiségek. De volt egy büfé pult, ahol ott vigyorogtak a csokik. És én megjutalmaztam magam minden egyes alkalommal.
Letettem a pénzt és egy kis cetlit az asztalra, amin jegyeztem, hogy megéheztem, megkívántam, de rendeztem a számlát.
Egyébként sem volt jó időszak ez az életemben, de ezek az emlékképek még jobban megerősítenek abban, hogy amit most csinálok, azokat az érzéseket használjam fel arra, hogy tudjam, hol jár más.
Ez kicsit így zavaros?
Nos, sokan nem élik álmaikat. Utálom az ilyen szövegeket, hogy álom, éld az életed. De most nem jut eszembe jobb, még hajnal van.
A lényeg, hogy nemcsak hogy nem hisznek magukban az emberek, hanem lazán lebeszélik magukat arról, hogy elérjék a sikeres életpályát. Én is ezt tettem, ezért könnyű a helyzetem, mikor egy ilyen arc áll előttem, és nyomatja a negatív szövegeit.
Nem kívülről szemlélem, hogy mekkora barom, mit nyafog és miért nem cselekszik. Benne voltam, megéltem. Pont ezért tudom, ki a felelős azért, hogy ne több száz négyzetméteres termet kelljen egy béna felmosófával felkennie, hanem alkothasson kedvére és adhasson a világnak színeket, élményeket, feltöltődéseket.
Talán ezért jó a szar élet. Mert hitelesen érezzük, mások hol járnak, és tudjuk, mi a megoldás arra, hogy mindez másként legyen.
Egy gyermektelen nő sosem adhat jó tanácsot (kivéve, ha pedagógus) egy anyának, hogyan kell kezelni a hisztit. Elmondhatja, de a kutya nem figyel rá, hisz nem azt az életet éli, mely követendő erre.
Szóval ha valaki egy partvis nyelére támaszkodik, és közben arról álmodik, hogy művészetből szeretne megélni, hát jöjjön el hozzám, és elmondom, hogyan tegye ezt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: