Ma hajnalban körbenéztem, hogy mi legyen az aktuális szösszenet, amit csak úgy, mert kell, és használjam a betűket mondatokba illesztve, roppantul fejleszteni fogja az írásérzékem.
Szerinted mennyire gáz, amikor a kesztyűtől kezdve a könyvjelzőig mindenre ránézel, és tudod, ha kötelező feladat lenne, írnál róla. De így, hogy magam találom ki, azért ez elég necces, és nehéz.
Leültem a gép elé, és a sok bizonytalan forgolódás után úgy döntöttem, hogy amit meglátok először, arról nyomok egy pár sort.
Hát nem az egerem volt az? Valahol úgy látszik, jobb határozottnak lenni, mert egyébként ilyen baromi hülye dolgok fognak jutni feladatként.
És persze egyáltalán nem tudom, miért egér az egér. Hisz a kis szürke hasonmása vinnyog, rohangál, rágcsál, szívünk szerint azonnal likvidálnánk a föld felszínéről őket.
Ez kicsit undi egy sztori, de a régi házunkat egyszer ellepték a kis rohadékok. Minden sarokban ott vigyorgott egy egércsapda, méreggel, kallantyúval. Ultra gáz volt, ahogy reggelente szedtük össze a több tetemet.
Az egyik ilyen hülye öngyijelölt azt hitte, a legjobb helyre bújt be. A spájzban próbálta kiélvezni az édent. Hát okosabb lett volna, ha a polcokon rohangál, és ezzel talán hosszabb vendégségben maradhatott volna nálunk, ha elég okos, és kikerüli a csapdákat.
De nem, a kis hülye a földön szaladt éppen keresztül, mikor is én a nagy sötétben beléptem, és egy baromi nagy reccsenéssel a lábam alatt tudtára adtam, hogy az egércsapda nemcsak az, ami fémesen csillog és kívánatos sajtszagot áraszt. Így járt. Ennyi volt. És persze még nekem volt bűntudatom, hogy óh jaj szegénnyel mit tettem.
De hogy a gépekhez miért egérnek nevezik el az egeret, holott nem kapunk visító frászt, ha meglátjuk az asztalon, de még formájában sem említeném hasonlatosnak a négylábú kurva gusztustalan elődjéhez. Nos, ez rejtély.
Szóval ez az írás sem lett az, aminek a végén tudományos fejek összekapnak, hogy a felfedezésemért járó összes díjat még életemben nekem voksolják meg.
De a mai penzum is megvolt. Ergo mégiscsak volt értelme megfognom az én kis zöld egerecskémet (na, ezt legalább becézem).
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: